Település:
Fejér megye, Gárdony


Dabasi Halász-kastély


A városhoz közeli településen található ............

Halász-Kastély 

2475 Kápolnásnyék , Deák Ferenc u. 10.

Nyitvatartási idő 10:00

Telefonszám06 21 292 0471

Email: info@halaszkastely.hu

Története

Kápolnásnyéki Balassa András 1703-ban örök áron eladta nyéki és pettendi birtokait

nagygyőri Kutas Istvánnak és Ferenczy Györgynek.

A Kutas családnak hét lánya volt, így birtokai hétfelé oszlottak leányági öröklés révén.

Így jutottak a chernelházi Chernel, a Telegdi Csanády, a Kazay, a Jablonczay, a Székely,

a kenesei Kenessey és a Ravazdy családok egyenként 1000 katasztrális holdnál nagyobb

földterületekhez.

Ezen családok egyik örököse volt a Saáry família, amelynek Julianna nevű tagja nagysarlói

Magyary-Kossa Péter felesége lett. Lányuk, Magyary-Kossa Anna kezével került a

Dabasi Halász Sámuel kezére a birtok a 19. század első felében.

A 19. Század második felében Halász Lázár volt az egyik legnagyobb birtokos

Nyéken, gazdaságát 1893-ban már bérlők művelték.

Ez olyan jól jövedelmezett, hogy a család 1895-ben már 1235 katasztrális holdat

birtokolt, korábbi földjeinek dupláját, és övék volt a legjobban gépesített gazdaság is.

Fia, Dabasi Halász Gedeon az 1910-es években építette fel mai formájában a család

kápolnásnyéki kastélyát.

Az akkor neobarokk stílusban átalakított épületet 1945-ig a Halász família lakta.

Az 1945 utáni kollektivizálással termelőszövetkezeti tulajdonba került az épület:

a Vörösmarty TSZ irodái működtek a falai között.

Az épület ezekben az időkben felújításra nem került, állapota folyamatosan romlott.

A kastély megmentése néhány évvel ezelőtt a lehetőségek átgondolásával, majd a

konkrét tervek elkészítésével indult.

Igazi lendületet azonban 2014-ben, a Magyar Állam és az Európai Unió támogatásának

elnyerésével vett.

A KDOP-2.1.1/B-12-2012-0032 azonosítószámú, „A Kápolnásnyéki Dabasi Halász kastély

rekonstrukciója – Látogatótér és kiállítóhely kialakítása” elnevezésű projekt lehetővé tette,

hogy 2016-ra megújuljon a kastélykomplexum és parkja, amely így egyedülálló

szolgáltatásokat és élményt kínálhat majd a Velencei-tó térségében.


A Halász-kastély állandó kiállítása a Halász család fotóalbumából és dokumentumtárából

szemezget, ismerteti a kastély és a család történetét, illetve néhány megmaradt bútordarab

és tárgy segítségével segít eligazodni a kastély izgalmas és változatos történetében.

A kastély története

A napjainkban Halász-kastélyként ismert épület fő szárnyát ifj. Magyary-Kossa Péter,

Fejér vármegyei főadószedő építtette 1810 körül.

A korai klasszicista stílusú kúria tipikus példája volt a vagyonos köznemesség, a

„táblabíró világ” építkezéseinek.

A Magyary-Kossa vagyon az asszony végrendeletének megfelelően nagyrészt unokaöccsére,

nádasdi Sárközy Sándorra majd unokahúga házassága révén Halász Lázárra szállt.

Az ifjan a nemesi testőrség tagjaként szolgáló, majd néhány évet katonai pályán töltő

Halász Lázárt 1848-ban a liberális nemesség tagjaként a polgári forradalom oldalán találjuk,

előbb civilben, majd katonaként.

Élete végén megosztozott birtokán és házán fiával, Gedeonnal.

A fiatalkorában szerzett tapasztalatok kitűnő gazdálkodóvá tették Lázár fiát, Gedeont.

Befektetései eredményeként a század végére gazdasága kiemelkedett a környékbeli

középbirtokok közül.

A gondos gazdának bevételeiből otthona bővítésére, környezetének szépítésére is futotta.

Kúriáját nyugati irányban újabb szárnnyal bővítette és kényelmesebbé tette, körülötte pedig

egy kisebb parkot alakított ki, ahol a korszak divatjának megfelelően megjelentek az

angolparkok és a geometrikus kertek egyes elemei is.

Halász Gedeon első házassága válással ért véget. Második felesége a magát a pákozdi

csatában is kitüntető aradi vértanú, Schweidel József lánya, Anna volt.

Esküvőjükre 1881-ben került sor, fiuk, ifjabb Gedeon 1882-ben született.

Az asszonyt a Pázmánd-forrás melletti – azóta kifosztott – kriptában temették el:

"Schweidel József aradi vértanú lányának síremléke" — ennyit ír a térkép arról az elhagyatott

sírboltról, amely Kápolnásnyék és Pázmánd között az úgynevezett Csekésben, egy kis erdő

közepén, magánterületen található. A kifosztott üregben már koporsódarabot sem találni,

a csontok, köztük az aradi vértanú lányának maradványai elkallódtak, a kövek

szétszóródtak a síremlék körül.

Ifj. Halász Gedeon apja halálával korán, még egyetemi évei idején megörökölte a családi

birtokokat és a kúriát.

1910 körül bővítette, műszakilag korszerűsítette és egy neobarokk stílusú kis kastéllyá

építette át százéves otthonát. Ugyanebben az időben, néhány szomszédos telek megvásárlása

révén, nyugati irányban terjeszkedve igazi angolparkká formálták a korábbi kis díszkertet.

A harmincas éveibe lépő ifjabb Gedeon az 1914-es báli szezonban, Budapesten ismerkedett

meg pazonyi Elek Alexandrine-nal (1889–1981), akivel – a háború kitörése ellenére - még abban

az évben házasságot is kötött.

Három gyermekük született: Alexandrine, Lily és Gida. Az átalakított kastélyban és a

csodálatosan kibővített parkban a családi idill 1944-ig tartott.



MARKÓ, MEDNYÁNSZKY, MUNKÁCSY:
A 19. SZÁZAD MAGYAR FESTÉSZETE A KOVÁCS GÁBOR GYŰJTEMÉNYBEN

(Kápolnásnyék, Halász-kastély: 2019. július 20 – november 10.)


A kiállítás hétfő kivételével minden nap 10.00-18.00 óráig látogatható.


 

 

 

 

 

 

 

HelyiVilága Magazin ajánló

További magazin cikkek »

 

Helyi látnivalók

További helyi látnivalók »

 

Helyi Programok / események

További helyi programok / események »

 

Helyi szolgáltatók

További helyi szolgáltatók »